Hírforgó

Keményedett a Szigorúan tilos

Szerencsés módon Karvas darabját láttam felolvasószínházi változatban is a Vízi Színházban, majd a tavaszi előbemutatón is. Nem kívánok ismétlésekbe bocsátkozni. Inkább arról szólnék elsődlegesen, miért lesz jó, ha a Cervinus Teátrum Pozsonyban is színre viszi.


Bár kétségkívül nézhető ez a mű egyfajta kortalan világdrámaként is – akár Örkény egypercesei is olvashatók -, mégis 2018-ban lesz a prágai tavasz, majd a Varsói Szerződés adta intervenció és a kemény leveretés 50. évfordulója. Ilyenkor nem árt, ha egy nemzet szembenéz eleven tükörként a múltjával. Tetszik, nem tetszik, a még élőknek szembesülniük kell, hogyan hasonlottak meg – vagy nem hasonlottak meg – önmagukkal s Kádár ’57-es májusa mintájára az akkori Csehszlovákia hogyan fordult át Dubcek oldaláról Sloboda tábornok oldalára.

Továbbiakban a rendezés által alkalmazott zenei effektekről és hasonlókról. Telitalálat az előadást Karel Gott Lady Karneváljával indítani. Ez akkoriban Magyarországon mintegy védjegye volt a kortárs csehszlovák könnyűzenének. Izgalmas kísérlet a Schindler listájának muzsikáját többszörösen bevinni. Természetesen más olvasatban. Ami meglepett, hogy a Zöld az erdő, zöld a hegy is kezdetű cigányhimnusz első strófája is felhangzik, Anna énekében – játékos önfeledt módon -, legalábbis Magyarországon ez cigányhimnusznak számít. Annak kapcsán, hogy az összes kárpát-medencei cigány törzs ismeri. Gondolom, itt csak a játékos szöveg miatt tűnik fel. Az Esik, esik kezdetű szlovák népdal elhelyezése világos, érthető, nevezhetjük szintén telitalálatnak.

Az előadás egészéről nyugtázom, hogy keményedett mind a humor, mind a drámai történések irányában. Dósa Zsuzsa az előbemutatóhoz képest is nagyobb játékerővel dolgozik Anya szerepében. Nádházy Péter még szerethetőbb, melós mackó mint Apa. Egyes jelenetekben bohózati részeg. Ez így jó.

Maróti Attila tökéletes figura Adamként. Valódi átváltozóművész. Korunk kaméleonjai se tudják jobban csinálni. Szemerédi Bernadett vak Annája egyik csúcsa a Cervinus Teátrum történetének. Polák Ferenc Andreje a darab minden részében hiteles. Timkó János Gondája mesteri alaptípusa a mindenkori keretlegénynek. Ragány Misa Neoralja még jobb lett tavasz óta. A sajátságos beszédstílus külön színfolt a játékban.

A POSZT válogatózsűrijének jeles tagja mellettem ült. Pókerarccal figyelt minden részletre. Biztató volt látni, hogy olykor teljesen belemerült a játék élvezetébe. Az volt a végén az érzésem: nem udvariasságból tapsol. Szerintem meghívatja a darabot.