Hitchcock Pszichója, a Vénusz nercben, Az utolsó hősszerelmes

A nagyszínpadi és kamaradarabokon kívül négy plusz, azaz „desszert” előadást láthat a közönség ősztől a Jókai Színház tetőtéri stúdiójában – jelentette be Seregi Zoltán igazgató, az előadás rendezője. A döntést azzal indokolta, hogy „kiváló társulat áll rendelkezésre, nagyszerű színészekkel, akik bár sokat játszanak, mégis rengeteg lekötetlen energiájuk van”. Ráadásul praktikus dolog kevésszereplős műveket színpadra vinni, főleg akkor, ha azok igazi sikerdarabnak számítanak. A sorozat előfutára a Hajnalban, délben, este című produkció, ami a közönség kedvencévé vált.

–   A Detektívjátszma két főszereplőre épül: Katkó Ferenc játssza az író, Tege Antal az ügynök szerepét, a kisebb figurákra iskolásokat hívunk, akik most felmentést kaptak a próba alól – mondta Seregi Zoltán, majd ismertette a többi stúdiódarabot.

A második bemutató Hitchcock Pszichója lesz Pozsgai Zsolt átdolgozásában, Kovács Edittel, Papp Barbarával és Gulyás Attilával a főszerepben, az előadást Pozsgai Zsolt rendezi.

David Ives Vénusz nercben című műve a harmadik „desszert” Földesi Ágnessel és Czitor Attilával, a rendező Tege Antal. Majd Neil Simon Az utolsó hősszerelmes című darabját Csurulya Csongor állítja színpadra, Tarsoly Krisztina és a Jászai Mari-díjas Bartus Gyula játssza.

Anthony Shaffer Detektívjátszmája igazi jó krimi: izgalmas, fordulatokban gazdag és szórakoztató. A történet egy nő körül forog, noha a főszereplője két férfi. Egyik Andrew Wyke, az előkelő angol krimiíró, a másik egy olasz származású utazási ügynök, Milo Tindle. Andrew Wyke meghívja elegáns otthonába Milo Tindle-t, aki nem más, mint a felesége szeretője, és ezt a házigazda annyira nem is bánja. Sőt, előad egy tervet, amiből mindketten jól jöhetnek ki: Milo meggazdagodhat, megtarthatja a nőt, Andrew pedig szabad lesz, mehet saját szerelméhez.

A darab Mesterdetektív címmel Köröspataki Kiss Sándor fordításában a hatvanas évek elején ment a Madách Színházban, Mensáros Lászlóval és Márkus Lászlóval a főszerepben. Shaffer művét később Hamvai Kornél is átültette magyarra. Seregi Zoltán az első változatot elavultnak, a másodikat viszont túl modernnek találta, ezért úgy dolgozta át, alkalmazta színpadra, hogy az író, irodalmár, nyelvművész választékosabban szólaljon meg, mint a más társadalmi réteghez tartozó partnere. Rendezőként azt is szem előtt tartotta, hogy a színpadon jól mondható szöveg szülessen.

Mint kiderült, külön jelmez- és díszlettervező nem dolgozik az előadáson, mivel a színház hatalmas jelmez- és díszlettárából kiválóan össze lehet válogatni a szöveghű bútorokat, ruhákat. Seregi Zoltán végül elárulta, hogy főiskolás korában már rendezte az előadást, ami akkor az első fordításban került színre, s bár nő nélkül, ami a siker egyik kulcsa, mégis kedvező volt a fogadtatása.