Molnár sikerdarabbal nyitott a Cervinus Teátrum

Az 1921-ben írt, de mind témájában, mind szellemesen elegáns nyelvezetében friss darabot több színházi műhelyben ma is divat együtt játszani az Előjáték a Lear királyhoz és a Marsall című egyfelvonásosokkal. A Molnár Ferenc világáról ezzel együtt a színház világáról mindent tudó rendező, Korcsmáros György Jászai-díjas Érdemes Művész magában Az ibolyát választotta. Ezáltal a nagyérdemű számára még inkább élvezhetőbbé válik a mű minden egyes poénja és maga a mondanivaló is.

Maradva Korcsmáros mindentudásánál, Molnár világa vonatkozásában: nincs olyan darabja a nagyvilágban ma is legismertebb színpadi szerzőnknek, amelyet betéve ne ismerne. Többségüket meg is rendezte. Mivel másfél évtizedig igazgatta a Győri Nemzeti Színházat, így a színpadnak nincs olyan rezdülése és nincs olyan színészi karakter, amelyet a neves színész-rendező ne ismerne behunyt szemmel is. Még egy dolog szarvasi rendezéséről elöljáróban: minden társulatnak jót tesz egy új rendező személye, mivel új színeket, új megközelítést és egyedi rendezői eszköztárat hoz az adott színház műhelyébe.

Molnár Ferenc remekműve klasszikusan színház a színházban történet, pesti termés a javából. Utóbbira Nagy Szilvia díszletei és jelmezei jócskán erősítenek. A színdirektori irodában a falakon sorjázó színes plakátok, valamint a fogason levő széles jelmezkínálat mind a Vígszínház nagyjából száz évvel ezelőtti fénykorát idézik. Tehát Az ibolya a színház világából veszi szereplőit: színészek, zeneszerző, kóristák. A színház mogorva igazgatója egymás után dobja ki az önjelölt színésznőcskéket, akik hízelgéssel próbálnak szerephez jutni. Az igazgató úr fáradt, mérges és idegbeteg azoktól a tehetségtelen színésznő-jelöltektől, akik nap mint nap az irodája előtt előszobáznak, abban a reményben, hogy bejutnak a színházhoz. Az éppen készülő zenés produkció romantikus zeneszerzője rosszallással figyeli az igazgatónak a hölgyekkel szembeni goromba bánásmódját. A történet váratlan fordulatot vesz, amikor megjelenik az egyszerű és szókimondó selmeci „segédszubrett”, Ilonka.

Nagyjából ez a történet lényege. Minden túlzás nélkül állítom, Korcsmáros parádés csapatot állított ki a bemutatóra. Az igazgatóval helyet cserélő zeneszerzőt Timkó János alakítja megfelelő kedéllyel, tökéletes hitelességgel. Telitalálat a tömény erotikával berontó Márkus kisasszony személye Tatár Bianka részéről. Nem kevésbé a bájait bevető Harcsa Boglárka játéka is nagyszerű Rakolnoki kisasszonyként. Az üdén bájos Rigler Renátának már-már elhisszük, hogy teljesen ártalmatlan Thúz Janka énektanárnőként a direktor személyére nézve, azután körömfont és dinamikus erotikával ő is ajánlatot tesz. Széll kisasszony Dósa Zsuzsa Domján Edit-díjas személyében valóságos orkánként támad derék direktorunkra. Széplaky Géza bohózati magasságokba emeli a Szolga személyét. Aki látja játékát, újabb és újabb késztetést érez arra, hogy harmad, negyed, ötödjére is ismételjen belőle. Nem mintha a többiek játékából nem érezné, mert ez a csapat tökéletesen van összerakva.

Korcsmáros játékára vonatkozóan talán a szerethető mackó vagy mackósság a legjobb jelző a direktor személyében. Alakítása pedig feledhetetlenné válik a zord Skultéti bácsi bőrébe bújtatva. Amely bőrből lenyőgöző poentírozással ki-kikandikál, hogy a földi valóságba visszatérítse az egyébként nős ifjú titán zeneszerzőt, aki áldirektori minőségében egyre inkább átcsap hősszerelmesbe.

Széplaky, Korcsmáros nagyszerű alakításai mintegy megalapozzák a női főszereplő Szemerédi Bernadett kiemelkedő alakítását Sobri Ilonka személyében. Elbűvölő bájjal játssza a selmeci „segédszubrettet”, akinek látszatnaivitása mögött jó adag női furfang is rejtőzik.

A Margócsy-terem intim játékterében hatványozottan hat a rendező és a díszlettervező együttmunkálkodása. A játékot illetően mind színészeink, mind a nagyérdemű érzelmileg felspanolt állapotban élik együtt az előadás egészét. Azt gondolom, hogy Korcsmáros messzemenőkig kimagasló rendezése láttán még maga Molnár Ferenc is úgy döntene, hogy belevág egy újabb színházi szerelmi kalandba.