A kunhalmok a magyar történelem részei

„A történelmet a győztesek írják. Amikor két kultúra megütközik, a vesztes megsemmisül és a győztes írja meg a történelemkönyveket.”

Egyetértünk ezzel a megállapítással? -tette fel a kérdést Dr. Rákóczi Attila PhD, egyetemi adjunktus, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója, iskolánk volt tanulója hallgatóságának. Gondolkodásra és elbizonytalanításra késztetett minket, amikor példákkal támasztotta alá, hogy történelmi ismereteink nem is olyan pontosak, kőbe vésettek, mint amilyennek hisszük őket

Hiszen az egyiptomi piramisokról kiderült, hogy jóval idősebbek 5.000 évesnél, és a piramisban talált szkafanderes ábrázolásokról sem tudunk semmit. Mint ahogy arról sem, hogy ember és dinoszaurusz hogyan viaskodhat egymással egy olyan kőrajzon, amely az ember megjelenése előtt készült. Eddig úgy tudtuk, hogy Kolumbusz fedezte fel Amerikát 1492-ben, de akkor hogy találhattak a mai Németország területén 5.000 éves paprikamagokat?

És ne is említsük a boszniai piramisok rejtélyét. A korábban természetes halmoknak hitt dombokról kiderült, hogy mesterséges építmények, üreges temetkezési helyek, melyek belsejében székely rovásírásos feliratokat találtak. Újabb kutatásra váró téma. Mint ahogy az Alföld területén lévő kunhalmok is. Az elnevezés megtévesztő, hiszen a kunoknak semmi köze nincs a halmok keletkezéséhez, ezért inkább kurgánoknak hívjuk őket. Itt az Alföldön 185 kiemelt jelentőségű kurgánnal találkozhatunk.

Ez a temetkezési hely a Yamnaya kultúra továbbélése, hiszen ez a nép is gödörsíros, favázas, zsugorított temetkezést végzett, akárcsak a kurgánok népei. Ezek a halmok általában 5-10 m átmérőjűek, 10-15 m magasak. A Békésszentandrás határában lévő Gödény-halom 11 m magas.

Ezeknek a halmoknak a talajtani, botanikai, zoológiai, tájképi, kultúrtörténeti jelentősége igen nagy, hiszen részben megőrizték a keletkezésük idejének viszonyait, pl. a taréjos búzafüvet is a kurgánok keletkezése óta ismerjük. Első templomaink, kegyhelyeink, temetőink is a kurgánokra épültek. A trianoni határokat délen szintén a kunhalmok mentén húzták meg.

Szerencsére a kurgánok már szigorú védelem alatt állnak, nem lehet művelés alá vonni őket. Megőrzésük mindannyiunk kötelessége, hiszen ahogy Szelekovszky László írta:

„Hazává a nemzetet a sírok avatják.”

Köszönjük a rendkívül érdekes előadást, Kancsalics Zoltán tanár úrnak, az előadó volt osztályfőnökének a szervező munkát!

Tóthné Lipták Erzsébet, a humán munkaközösség vezetője