A technika áldása

Ám amikor belépek a pultok előterébe, nem hiszek a tulajdon szememnek. Nincs heringsűrűségű tömeg: üres a pálya… Uramfia, mi történt, mi történhetett, törném a fejen lázasan fakalapácsommal, hogy megoldjam ennek a derűsen üres térnek a titkát. Heuréka! Megvan.

A fránya sorszámozó-bilétázó csodamasina juttatott a derűnek ezen kegyelmi állapotába. Egy fekete tollal írt ragasztott közlemény tanúsága szerint ideiglenesen „szünetel” a sorszámozás. Hiszik, ha nem, erre a napra visszatértek a régi szép idők. Magyarán nem kell a blancos bilétázót nyomogatni, böngészni. Ellenben egyszerűen kérem szépen csak oda lehet sétálni a pulthoz. Sőt, mi az hogy! A máskor agyongyötört hölgyek most bájosan még ki is szólnak az emberfiának: „Ide is lehet jönni!”. Szóval senki sem ideges, mindenki derűs és vidám és flottul zajlik a kiszolgálás, mindenki teszi a dolgát.

Mit mondjak? A technika ideiglenes zavara ilyen áldásos non plus ultra állapotot tudott előidézni. Mivel számtalan ismerősöm jövetben-menetben a környék bilétázó-sorszámozó csodamasina nélküli kispostáit látogatja, ultrarenitens módon legszívesebben írnék egy levelet a Húsvéti Nyúlnak. Kedves Nyuszi! Vidd el a francba innen ezt a bilétázó csodagépet. Ha mégsem vinnéd el Nyuszi, akkor varázsolj nekünk csúcsforgalom idejére akkora személyzetet a postára, hogy maradék ifjúságunkból ne kelljen sokáig itt rostokolnunk a pultok előtt.