Hírforgó

Egri operettparádé a Szarvasi Vízi Színházban

Minden kétséget kizáróan a nagyérdemű idei jókedvét – urambocsá’ állva tapsolós mámorát – az Egri Gárdonyi Géza Színház Régi nyár című operettje hozta meg Szarvason.


Egy hamisítatlan, a polgári színházi kultúra legszebb hagyományait éltető gyöngyszem Lajtai-Békeffi darab, amelynek örökzöldjei 1928-as születésüktől kezdve hozzátartoznak minden valamirevaló szilveszteri parádéhoz, gálához, amelynek slágereit Budapesttől Kaliforniáig, Nyírbátortól Sao Paoloig betéve ismeri a világ valamennyi operettrajongó magyarja. Nincs olyan ember, aki ne tudná elénekelni a Hétre ma várom a Nemzetinél, a Hol van az a nyár, vagy a Legyen a Horváth-kertben Budán dalokat. A két háború között ezeket húzták a kávéházi cigányzenekarok a banketteken, ezek vezették a béke és háborús évek kívánsághangversenyei toplistáit, s sorolhatnók tovább.

Halasi Imre Jászai-díjas rendezésében a Nagy Zolán vezényelte ragyogó zenekar, a Topolánszky Tamás fantasztikus koreográfiájától feldobott GGTánc Eger már önmagában is örömestet varázsolt a színpadra. Laczó Henriette díszletei – a jelmezekkel együtt – messzemenőkig igazolták, hogy alkotójuk behunyt szemmel is tudja, hogy kell kinéznie egy polgári enteriőrnek és hogy kell kinéznie egy színházi szaletlinek, egy lugasnak, amely elénk varázsolja tűnt idők aranyfüstjében nemcsak a legendás Horváth-kert, de minden egykori Nyári Színkör miliőjét. Nem véletlenül hallottam egy budapesti csoport hölgytagját lelkendezni az előadás utáni eufória pillanataiban: „Ennek a színháznak lelke van!”. Mindezt egyszerre értette a Vízi Színházunkra és a produkció egészére.

Nem tudnám megmondani, hányszor láttam a darab filmváltozatát, de mindig arra vágytam, hogy egyszer egy tüzes virtussal, nagy játékkedvvel bíró társulattól élőben megkapjam ezt a klasszikus bohózatalapra szőtt operettet. Mert a Horváth-kert kultusz mind a mai napig benne él a néplélekben, de még a gasztrokultúránkban is. (Próbálja csak megszámolni bárki, hogy jártában-keltében hány darab Horváth-kert nevű vendéglátóhellyel találkozik az országban. Hozzáteszem, a tűnt idők Budapestjén a tényleges kert szomszédságában a néhai Philadelphia Kávéház volt méltán híres.)

Ha már kultusz, az ifjabban okulására ideírom, hogy a valamikori Horváth-kert az Alagút utca kettévágása után 1862-ben lett népszerű – narancsfákkal és egyéb csodákkal. S többszörös átépítéssel 1843-tól 1937-ig ott működött az operettszerzőt is megihlető nevezetes Budai Színkör. Csak nagyon apróban: a főszerepet annak idején Fedák Sárira írták, de végül Honthy Hanna játszotta, már a bemutatón elementáris sikerrel. Róla maradt fenn az az anekdokta, miszerint az őt felköszöntő ötéves kicsi lány elakadt a Miatyánkban, Honthy súgott neki: „Legyen meg…”, mire a gyerek csillogó szemmel folytatta: „Legyen a Horváth-kertben Budán!”.

Azt gondolom, az ünnepelt operettcsillag lakása, a Gellért Szálló és a Horváth-kertben levő Budai Színkörben játszódó mesét mindenki ismeri. Nagyon röviden inkább a színészi játékról mondok egy-két gondolatot. Saárossy Kinga Jászai-díjas elbűvölően primadonnás a híres színésznő, Mária szerepében. Utánozhatatlan beszédhordozását még az sem felejti, aki egyszer a látja a színpadon. Élményszámba megy Dér Gabi játéka Mimóza, az öltöztetőnő karakterét magára öltve.

Kedvesen üde Zsuzsit kapunk Nagy Szilviától. Rácz János parádézik, hülyéskedik, brillírozik Trafina, a szegény rokon bőrében. Játéka a mindenkori legnagyobb táncos komikusokét idézi, de egyéni hangvétellel. Vókó János játéka a régi idők vérből való sármos arisztokratáit kelti életre. Szerethető a Miklós, Miklóska szerepét alakító Török Tamás. Bájosak Nagy Barbara és Nagy Fruzsina Lilla görljei. Eredeti pofa Csathó Norbert főura, ahogy eredeti Törteli Nadin szobalánya is. Utóbbi azért jó ebben a szerepben, mert nem akar falusi libamárit csinálni.

Összességében sokadjára megköszönhetjük Blaskó Balázs színdirektornak, hogy néhai felmenői révén hazajáró lélekként újra elhozta nekünk ezt a nagyszerű társulatot Szarvasra. A produkció egésze pedig az operett színpadra állítás legszebb hazai hagyományait követi. A nagy játékkedvvel bíró csapat mellett ez a műfaj egészét kiválóan ismerő Halasi Imre Jászai-díjas rendező érdeme is. Gyönyörű estét kaptunk!