Várak ormán magyar csillagok – V. Fülek ostroma

Gróf uram harmincadik évében járó szép szál férfiú. Jeles, a bécsi és a nagyszombati egyetemet is megjárt költő is őkegyelme. A vár alatti városházán csaknem négyezer gyermek és asszony zsúfolódott össze menekültként a környező nógrádi falvakból. Fura egy ostrom a mostani. Az erősséget augusztus 22. óta zár alatt tartó ötvenezres seregből jó harmincezer a töröké. Fővezér: Ibrahim budai pasa. Eljött seregtestével az egri, a temesvári és a váradi pasa is. Erősítést adott a ruméliai beglerbég, a boszniai pasa is. Vannak itt tatár lovasok és nikápolyi segélyhadak. S a törökkel szövetségben – a bécsi magyar király és császár vára ellenében – itt táboroznak a 25 esztendős késmárki gróf, Thököly Imre uram talpasai és száguldói is vagy tizenkétezren. Vezénylőjük jó Szepesy Pál uram. Sőt mit több, itt rajzik Apafy Mihály erdélyi fejedelem nyolcezres segélyhada. Az erdélyiek még augusztus 5-én a Porta parancsára indultak el Szamosújvárról.

Kegyetlen harc ez. Kuruc és erdélyi magyar fenekedik a „labanc” magyarra török szövetségben.

A füleki vár „aprócska” bazaltkúpja jó 60 méter magasan emelkedik a városka fölé. Északról, keletről és nyugatról szinte megközelíthetetlen. A Nógrád és Csongrád határán álló erősséget még a tatárjárás előtt emelték. Történt, hogy 1246-ban IV. Béla királyunk elkobozta a rabló, leányokat-asszonyokat megszeplősítő Fulkó lovagtól és Pók Móric főpohárnok uramnak ajándékozta. Uralta a várat később a Monoszló nembéli Egyed tárnokmester, 1313 után pedig Csák Máté. Tőle Károly Róbert visszavette. Volt királyi várként a Ráskay, a Perényi és a Bebek családok kezén. 1435-ben a huszita harcok idején Füleket megerősítették. 1551-től 53-ig a törökverő vitéz Bebek uram hatalmas ágyútornyokkal rakatta meg. A török 1554-ben csellel elfoglalta. 1593-ban űzték ki a kontyost falai közül. Azóta magyar hadak ülik. Thököly uram 1678-ban egyszer sikertelenül próbálkozott bevételével.

Történetünk idején a kuruc hadak csillaga emelkedőben van. Kuruc uramiék Fülek alá egyenesen Kassa sikeres megrohanása után vonultak.

Koháry uram katonáit hármas védővonal oltalmazza a délnyugati lankás hegyoldal felől. Ott van még a fallal övezett városka is. Az osztom nem érte váratlanul Fülek védőit. A városfal erősítésképpen egy belső cölöpsort is kapott a nyár folyamán. Koháry uram pedig a korábbi, mindössze negyven fős őrséget emelte hétszázra. A vár falain és ágyútornyaiban 64 ágyút helyeztetett el.

A mostani ostromzár felállítását nyolcnapos török ágyútűz követte. Akkora az ágyúdörgés, hogy azt éjszakánként a hatvani vár török őrsége is hallja. Ostromtüzérsége csak Ibrahimnak van.

Szeptember 2-ig az ostromlók bicskája beletörik az ostromba.

Hiába terve Ibrahim ostromsáncokat emeltetni, Koháry uram tüzérei sorra szétlövik. Nincs kegyelem. Másodikán megjön Apafi uram segélyhada. Ezen a napon a török már megtart néhány ostromsáncot. Másnap hajnalban a török robbant a városfal alatt. Az nem dől le. Erre gyújtóbombákkal folytatják és jön a janicsárroham. Betörnek a városba. Estére már a városkapunál folyik a harc. Akkor iszonytató robajjal égbe repül a kapu tornya. A kövek között és gerendafoszlányoktól kísérve nyolcszáz igazhitű repül a paradicsomba.

Lángözönben az utcák sora, tűzvész tombol a házak felett, ég a kolostor, égnek a templomok, az ostromlók az urak a város fölött. Asszonyok, gyerekek, katonák most már a várba szorulnak mindannyian.

Így következik a negyedikére virradó hajnalon a véget alig érő ágyútűz. Kormos, pernyeszagú a reggel, amikor Ibrahim követet küld a várba:

– Fogadd el várnagy uram a 3 napos fegyverszünetet és add fel a várat! – ajánlja a török követ, Ulman bég Koháry uramnak. A kapitány se rest, végigvezeti a bástyákon, az ágyúállások mentén.

– Látod ezt? Ágyúim megtartják Füleket. Eredj, mondd meg a vezérednek: „Ha ő mezőben lakik, mi a várunkban és házunkban. Ha ő doboltatja magát, mi is ezt tesszük, ha ő nem fél, mi se félünk!”

A bég megjelenti a várban történteket.

– Nincs más hátra, Egerbe küldetek a nehéz mozsarakért! – mondja a török fővezér. – Induljatok!

Majd morogva hozzáfűzi még:

– Kurucék és az erdélyi ebfiak úgyis csak tessék-lássék harcolnak a várért!

Furamód a tűzszünet még egy napid érvényben marad. Akkor több magyarul is tudó janicsár lopózik a falak alá, egyezkedni a védőkkel.

– Nézd a bestye kontyosát, mit művel! – kiáltja Koháry uram.

Azzal tüzes bombákat dobáltat a török alá. Tucatnyi janicsár repül a levegőbe. A harc öldöklő módon kiújul. Iszlar agát ágyúgolyó találja telibe. Őurasága néhány napja még tízezer tallért ígért füleki pasaságáért. Mindhiába.

Szeptember 6-án este három nagy török roham indul. Ibrahim ekkor már tudja a Porta parancsát: 15-éig be kell venni Füleket. Ha nem, marad a szégyenteljes visszavonulás Budára, ami az ő selyemzsinórját is jelenti. Hetedikén egész nap szakad az eső. Pihenteti mindkét tábort. Nyolcadikára megérkeznek az egri nehézágyúk. Az ostrom folytatódik. Este követek mennek Apafi uram sátrához:

– Vitézlő fejedelem urunk! Mi fülekiek szeretnénk megadni magunkat nektek, keresztényeknek. Mert mérhetetlen már a falak közt az egri mozsarak pusztítása, az asszonyok és gyerekek rettegnek egyfolytában.

– Fontolóra veszem a dolgot! – válaszolja Apafi uram.

Eközben Koháry uramat maradék embereivel az ellene lázadók a felső várba szorítják. Ám ő hallani sem akar megadásról. Sejti, hogy közeledik a felmentő sereg. Való igaz, Zólyom alatt húszezres seregtest táborozik Caprara Saponara császári generálissal és Eszterházy Pál nádor uram vezényletével. Ők azonban nem támadnak: félnek a túlerőtől.

Ibrahim egyre jobban gyanakodva méregeti Thököly katonáit:

– Az a hír járja, kurucék még egy embert se vesztettek!

Nagy nehezen megszületik az egyezség: tizedikén Koháry uram serege poggyásszal együtt szabadon elvonulhat Rimaszombat irányába, ha azonnal feladja a várat. Így is történik. Délelőtt tízkor megkezdődik a kivonulás. Elsőnek a vitéz kapitány lép ki meggyötört, aggodalmas arccal a vár kapuján. Kezében kard, övében pisztolyok. Nem bízik a törökben, kész a halálra. Thököly megmenti ellensége életét. Koháry uramat egyik oldalról ő tartja, másik oldalról egy török tiszt. Ha nem így cselekednének, a felbőszült janicsárok miszlikbe aprítanák. A kuruc had sorfalat ad a kivonulóknak.

– Miért nem adtad meg magad hamarabb? Nem folyt még elég magyar vér? – vágja a kuruc vezér Koháry szemébe.

– Megesküdtem Lipótnak, utolsó leheletemig megtartom a várat. Ha katonáim nem kényszerítenek, nem is adom nagyságotok kezébe!

A védősereg egy része kurucnak esküszik Thököly zászlaja alá. Maradékuk elmehet szabadon. Koháryt Thököly Imre a törökök szeme láttára vasra vereti és Regéc várába küldi erős kísérettel. Ott írja majd őkegyelme szép verseit szabadulásáig. Nem sejti, fényes katonai jövő vár még rá a török kiűzésekor.

Másnap a törökök az erdélyiekkel együtt bőszülten rombolják a vár falait, magát a várat is. Robban a bomba és az akna vegyesen, omlik-repül a kő mindenfelé. Kézi erővel is rontanak rendesen mindenütt. Öt álló napig tépi, pusztítja a török a korábban bevehetetlennek hitt Fülek várát. 16-án végeznek iszonyatos munkájukkal. Akkor este ünnepelnek, de hogy? A maradék belső bástyákat megrakatják fával és felgyújtják. Pokoli lángtenger borzalma csap az égre. Van mit ünnepelni a töröknek. Meggyalázott szüzek, asszonyok sikolyától kísérve.

Aznap a füleki táborban koronázzák Felső-Magyarország királyává a kuruc vezért, gróf késmárki Thököly Imrét. Thököly uram szerényebb: ő továbbra is fejedelemnek címezteti magát. A „kuruc király” belül őrjöng: a Portával kötött szerződés szerint övé immár Fülek vára. De mit kezdjen egy rommá lett kőhalommal? Nincs erő, nincs kéz a falak kijavítására. Évekkel később megszületik a bécsi Haditanács döntése a rebellis magyar fészkek lerombolásáról. Fülek már nincs a listán. Sorsa 1682-ben bevégeztetett.