Húsvéti portyán Lökösházán

A Honfoglaló magyarok, István megkoronázása, Királyválasztás (Hunyadi Mátyás), Holokauszt, Az ókori görög kultúra, az Imperium Romanum után elkészült a Golgota című kompozíció. A festmény bemutatóját az egyetemes keresztény értékrend tisztelete jegyében húsvét hétfőn tartották. A bemutatón Sás Péter színművész közreműködése mellett Bajnai-Beke István római katolikus battonyai kanonok mondott beszédet.

Babák Mihály polgármester a művész panoráma festményeinek minden egyes bemutatójára kap meghívót. Így történt ezúttal is. Ez alkalomból a Szarvasi Történelmi Emlékút Közalapítvány elnökeként jómagam is csatlakoztam, mivel hosszú évek óta vannak közös elképzeléseink a Történelmi Országközép fejlesztésével kapcsolatban. Ezen elképzelésekbe egy nagyszabású képsor is belefér legnagyobb nemzeti sorsfordulóink vonatkozásában.

Húsvét hétfő lévén kora délután verőfényesen szép időben viszonylag erős forgalom fogadott minket a 44-esen. Kardos határában örömmel láttuk, hogy a bezárt bútoráruház impozáns épületét az M44-es mérnöksége számára bérelték ki. Békéscsabán ráfordultunk a Kétegyháza-Elek-Lökösháza útvonalra. A bő négyezres Kétegyháza rendezett utcáin imitt-amott fiatalok sétálgattak, néhány idősebb polgár háza kiskapujából figyelte az esetleg még késve érkező vendégek mozgását. Elsuhantunk a híres Almássy-kastély mellett, amely közismerten traktor és cséplő relikviáknak is otthont ad géptörténeti gyűjteménye lévén.

Az alig hatezres kisváros, Elek utcáin némiképp már nagyobb volt az élet, bár itt is érzékelhető volt a hosszú ünnepi hétvége „záróhangulata”. A városka központjába megcsodáltunk még jónéhány, szinte régi fényében álló sváb polgárházat és a Kiűzetés Emlékművét, amelyek mind az egykoron itt élt munka- és rendszerető, kultúra- és művészetbarát németajkú családok emlékét hordozzák.

Lökösházához közeledve már jócskán megváltozott a táj hangulata. A Csanádi-síkkal szomszédos környék dimbes-dombos kiemelkedései, szántói és erdőcskéi mintegy jelezték, hogy nem klasszikus békési tájon fut az autónk, hanem olyan vidéken, amely évszázadai során hol Csanád, Torontál, Arad vagy urambocsá’ éppen Békés vármegyéhez tartozott. A magyar-román határ közelségét jelezte a Kürtős (Curtici) felé kígyózó vasútvonal is, amelyen visszaindulásunkkor éppen egy nemzetközi gyors robogott. S néhány erdőfolt és szántó találkozásánál már idekéklett a Zarándi-hegység Aradi-hegyalja vonulata.

Az aradi hegyek szépségén nemigen tűnődtem sokáig, mert hipp-hopp, már meg is érkeztünk a mintegy kétezres községbe. Szemmel láthatóan aki ebben a gyönyörűséges húsvét hétfő délutánban itthon volt a faluban, az mind a Petőfi Sándor Művelődési Házba igyekezett. Sőt mi több, a környékről, a megye több részéről is családok, baráti körök zarándokoltak ide, hogy valódi húsvéti lélekfürdető csendben részesüljenek a páratlan művészi élményben. Nem hogy az ezúttal kicsinyek bizonyuló kultúrház nagytermében, folyosóin, de szinte még előterében is alig lehetett gyufaskatulyányi helyet találni. A falu közepe egyetlen alkalmi parkoló autótengerré változott. Nem tudni, hányan lehettünk, nagyon sokan. A tömegben jócskán láttunk ismerős arcokat, mint a közeli Szabadkígyós polgármesteréét, Balogh Józsefét, feltűntek csabaiak is jócskán, ott volt Fásy Ádám, Szarvasról pedig a Kunos család. S sorolhatnók tovább.

A hatalmas ovációval fogadott leleplezés után minden rokon és minden ismerős barát igyekezett Corvus-Kora Róbertnek gratulálni és dedikáltatni a panorámaképei alapján készült kis emlékalbumot. Így tettünk mi is. A Művész ezúttal is megerősítette, hogy már készül a Trianon című nyolcadik kompozíciójára. Még néhány pillantást vetettünk a monumentális, ugyanakkor az ismert golgotai témát egészen szokatlan perspektívában láttató alkotásra. (Írd és mondd, a művész panorámafestményei 9×4,5 méter méretűek!) Majd hazafelé indultunk.

Természetesen egy valódi hosszú kávé erejéig elidőztünk a nemrégiben felújított Vásárhelyi-Bréda kastély teraszán. A nevezetes Bréda-major kicsiny homokdombjára 1810 körül valószínűleg Vásárhelyi János, Arad vármegye alispánja építtette kastélyát. Az épület a magas kupolaterem köré szervezett, négyzet alaprajzú, négy irányban szimmetrikus Palladio-féle vicenzai Villa Capra Rotunda (1554) hatására épült. Vélekedések szerint Pollack Mihály tervezésében. A kastély leghatásosabb tere a kétszintes, galériás kupolaterem, amelyből angol módra nyílt a férfi és női lakosztály.

Természetesen most nem időztünk benne, kívülről körbejártuk a szépen kialakított parkot, megnéztük az egykori Szent Anna-kápolna kriptájába temetett Vásárhelyiek emlékfalát, az udvaron éppen nem ünneplő lakodalmi sátrat és éttermet.

Mint a színes szóróanyagokból kiderül, a kastély és az Európában egyedülálló 3D-s kültéri vetítés április 17-től látogatható. Az épületvetítést naplemente után tartják. Mindenesetre biztonságból érdemes érdeklődni a 30/9633-088-as számon, illetve az info@bredakastely.hu e-mail címen vagy a www.bredakastely.hu weboldalon.

Amikor ténylegesen hazaindultunk, szeretettel gondoltunk Babák Mihály egykori szegedi iskolatársára, Germán Géza néhai lökösházi polgármesterre, aki szinte szó szoros értelmében életét áldozta az ő idejében még romos kastély megmentéséért.

Ez volt húsvéti portyánk Lökösházán 2017 Húsvétján.