Színházi aprók

A magyarság versekben

Igencsak jól jártunk azzal, hogy Bartus Gyula, a Jókai Színház Jászai-díjas és Gálffy-gyűrűs kiválósága nem mondta el tavalyi estjén Dsida Psalmus Hungaricusát. Ezzel közkívánatra kénytelen volt egy, a tavalyihoz képest talán még ütősebb és veretesebb estet összeállítani. Mindezt megfűszerezte Gyulánk azzal, hogy ezúttal nem zárt, hanem kezdett a nagy Ismerős arcok slágerrel. Sőt mi több, az általa felfedezett gyerektehetséget, Patrikot is magával hozta, aki gyönyörűbbnél gyönyörűbb népdalokkal kápráztatott el minket. Végezetül művészünk tartva ígéretét, végletes drámai elemeket is felvonultatva előadta a Psalmust. Ezt megelőzően talán Ady: Nekünk Mohács kell verse volt az est katartikus csúcsa. Vagy egyik csúcsa. S amit megszokhattunk Bartus Gyulától: egy-egy vers között saját történelmi töprengéseit, okfejtéseit adta nekünk nagy empátiával.

S mint évek óta mindig: ezúttal is Hodálik Pál alpolgármester házigazdai ténykedése mellett került sor erre az osztályon felüli irodalmi élményzuhatagra. Még ennyi sikeres évad és ennyi fenséges színpadi élmény közepette is kiemelkedő.

* * *

Nyitógála, magas hőfokon

Pontosan öt esztendeje, 2012 nyarán született a Cervinus Fesztivál. Így július 13-án, csütörtökön Babák Mihály polgármester és Csasztvan András, a Cervinus Teátrum igazgatója immár hatodjára köszöntötték a nagyérdeműt, lévén hogy ez a hatodik fesztivál a Szarvasi Vízi Színházban.

Nagy kár, hogy az ünnepi nyitányon úgy ahogy félházig telt meg a nézőtér, mert egy első pillanatától az utolsóig nagy ívű és sodró lendületű musicalparádénak lehettünk részesei. Varga Viktor rendező és a szereplők tehetségük és tudásuk legjavából adva vonultattak fel egy színes csokrot a hazai és külföldi musicalirodalom gyöngyszemeiből.

Legnagyobb örömünkre a színház tánckara mellett a második rész nyitószámaként színpadon láthattunk a Babilon TSE táncosait is. Ők igen emlékezetes produkciókban – Harisnyás Pippi, Tessedik, Dzsungel könyve – táncoltak évekkel ezelőtt, most számtalan hazai és külföldi diadal után visszatérhettek.

Összességében azt mondhatjuk, ez egy olyan hőfokon előadott válogatás volt, ami bárhol és bármikor megállja a helyét, beleértve az összes hazai szabadtéri játszóhelyet. Külön dicséret Boronyák Gergelynek a Hajnali részegség értékelvű, klasszikus megjelenítéséért.

* * *

Valahol Európában

Egy jó darab, jó rendezés, felívelő sikerszériában behozza a közönséget. Így csaknem abszolút teltházat produkált ez a nagyszerű előadás. Így itt a természet lágy ölén is felemelő élmény volt sokadjára végignéznem.

A korábban már többünk által szuperlatívuszokban jogosan felmagasztalt produkció nívójához nincs mit hozzátennem. Látatlanban megelőlegezem, hogy egy-két díjat beseper majd a csapat a zsűritől. Egyetlenegy abszolút szubjektív érzésemet szóvá teszem. Való igaz, a Pazar díszlet itt is megélt, akár a benti előadásokon. Viszont a benti produkciókhoz képest néha az volt az érzésem, hogy ott ütősebben, tömöttebben hatottak a koreográfiák. Egy ekkora teret vagy tömeggel, vagy díszlettel meg kell tölteni. Szóval maradjunk abban, hogy sokszor láttam bent és az rám monumentálisabban hatott.

Ezzel együtt a szereplők teljesítménye sokadjára is lenyűgöző volt, a gyermekeké csakúgy, mint a felnőtteké. Dósa Zsuzsa szörnyellás figurája mint a gonoszság démona ezúttal is telitalálat volt Polák Ferenc félhülye-félvak hatalmi tényezőjével párban. Nádházy Péter ezen az estén is remekelt, Boronyák Gergely brillírozhatott – komédiási tehetsége teljében – a művésznői magánszámban. Szemerédi Bernadett Timkó Jánossal imponáló művészi tökéllyel, Rómeó és Júlia mélységeiben és magasságaiban játszottak.