FRISS
Szarvasi őseit ünnepelte Nyíregyháza
Újratelepítésének 261. évfordulóját ünnepelte pénteken és szombaton Nyíregyháza, ahol koszorúzással és kulturális programmal emlékeztek a tirpákságra, a betelepült szlovák ajkú lakosságra – adta hírül az MTI.
Pénteken délután köszöntőt mondott Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester a városalapítóként tisztelt gróf Károlyi Ferenc földesúr és Petrikovics János szarvasi csizmadiamester szobránál, ahol elhelyezték a megemlékezés virágait. Ezt követően kétnapos rendezvény keretében ünnepelték Nyíregyháza újratelepítését.
Károlyi Ferenc 1753. május 16-án költöztetett szlovák telepeseket a török idők után elnéptelenedett Nyíregyháza határában lévő földjeire Békés, Borsod, Nógrád, valamint a felvidéki Hont és Zólyom vármegyékből. Békésben Petrikovics János szervezte az átköltözőket Mezőberény, Orosháza, Tótkomlós és Szarvas településeken.
Akkor jöttek létre a Nyíregyháza környéki, ma is meglévő bokortanyák; a házaik építéséhez Károlyi Ferenctől faanyagot kaptak a tót, szlovák ajkú érkezők, akiknek háromévi adómentességet, belső autonómiát és szabad vallásgyakorlást is biztosított a gróf. Az evangélikus vallású betelepülőknek ennek ellenére üldöztetésben volt részük.
Nyíregyháza népessége ismét gyarapodásnak indult, 1786-ban II. József császár négy vásár megtartására jogosította fel a települést, amelynek mezővárosi rangot is adományozott.
A feljegyzések szerint az 1754-es évben a lakosság több mint 80 százaléka “tirpák” volt, 1850-ben 66,3, míg 1890-ben 15,5 százaléka. A II. világháborút követően, a Benes-dekrétum, a magyar-csehszlovák kényszerű lakosságcsere idején 4506 magát szlováknak tartó nyíregyházi települt át főként a felvidéki Lévai járásba, a ma Szlovákiában lévő Hontfüzesgyarmat, Peszektergenye, Kálna, Garamlak, Kisóvár, Alsószecse és Garamszentgyörgy településekre.