Pesti és párizsi sanzonok varázslatában

A zongoránál ezúttal is Rázga Áron brillírozott. Bíró Gyula, Nagy Róbert, Köböl Lilla, Nagy Erika, Horváth Margit, Gábor Anita, Tatár Bianka és Liszi Melinda a korabeli dalok megjelenítésében jeleskedett. Mert a párizsi és pesti remekeket, a tűnt idők életérzését kölcsönző jelmezeket egy korzó és egy kávéház hangulatát megidéző visszafogottan elegáns díszletezés követte.

Az összeállítás egésze tökéletesen játszott a nézők lelkével, klasszikus színpadi rapszódiaként zúdította a nagyérdeműre a sírós-nevetős állapotokat. Így egy pillanatig sem unatkozhattunk: minden dal előadásával kaptunk egy kis történetet, amihez a közreműködő kiváló tánckar játéka is nagyban hozzájárult. Azt is mondhatnók, mindenki a maga egyénisége szerint remekelt ezen az estén.

Nagy Erika a tőle megszokott vegytiszta lelkülettel énekelte például a Párizs ege alatt c. örökzöldet. A sokadik virágzását újra Csabán megélő Horváth Margit kirukkolt a Mylord előadásakor. Köböl Lilla és Gábor Anita nagy ígéretei a zenés műfajnak is. Bíró Gyula fiatalságához képest szépen tudott megvidámodni és megszomorodni is dalaiban. Balázs Csongor sokadjára is lenyűgözte énekes-táncos belépőivel a nagyérdeműt. Nagy Róbert akkor van játékelemében, amikor szerelmes dalokat kell énekelnie. De telitalálat volt a Holdvilágos éjszakán parodisztikus megközelítésében is. Liszi Melinda ebben a csapatban is igazolta, hogy gyors érzelmi változásokkal képes komédiázni, vagy égbe rontó drámai hevülettel játszani a nézők és saját érzelmeivel. S hogy az égbe rontás mennyire igaz, egyik kedvencét Piaftól a Padam, padamot a zongora tetején állva tombolta végig.

Nevek és címek emlegetése nélkül elismerés az ifjú művészcsapatnak a zenés műfajok ilyen művészi szintű ápolásáért, olykor újraértelmezéséért.

A Jókai Színház vezetése büszke lehet rá, hogy ennyire kreatív színészkerettel bír. A nagyérdemű legeslegnagyobb örömére.