Emlékkönyv, virágok, retro tornaóra a félévszázados osztálytalálkozón

A régi “Egyes” 1964 szeptemberében elindult, majd 1972-ben 8/b. néven elballagott “Bések” jöttek össze, kedves tanáraik, Tusjak Ildikó Néni, Kutas Éva és Grünwald Béla jelenlétében.

A találkozó története valamikor a nyár elején kezdődött Lendvay Mária kezdeményezésére. Hamarosan különlegessé vált, mert a ma már Érden élő Galla Klára – az emlékezetes 2007-es 35. ballagási osztálytalálkozó fő szervezője – és más osztálytársak melléálltak a Szekszárdon élő Szrnka Pál zseniális ötletének: “Derítsük fel valamennyi, a nyolc évet együtt kijárt és rövidebb-hosszabb ideig velünk az iskolapadot koptató volt osztálytársunkat!”. Ettől kezdve felpörögtek az események. Mert Szrnka Pali megkeresett néhány, jó memóriával bíró osztálytársunkat. Mindenki azon volt, hogy képek, emlékek alapján minden arcot, mint tanárainkat, mind diáktársainkat felderítsük.

Természetesen a háttérben zajló munka oroszlánrészét Szrnka Palink vállalta magára. Már akkor eltökélte, nem csak a világhálóra viszi fel emlékeinket, de lehetőség szerint önálló kötetben is megörökíti a nyolc év történetét. Gyerekkori barátságunk jegyében három nemes szívű pajtásunkat is megnyerte szponzornak. Nevezetesen Gyekiczki Janit, Gyekiczki Palit és a Budapesten élő Klimaj Palit. Kedves gimis irodalomtanárát, dr. Kutas Ferencet felkérte a kézirat lektorálására. Lendvay Mariból és jeles sorok írójából társszerkesztők lettek. Ettől kezdve nem volt megállás. Képes, emlékfoszlányok alapján csaknem ötven osztálytársunk nevét szedegettük össze az emlékezet meg-megbicsakló ösvényein.

Sok fordulat volt Szrnka Palink munkájában. Torokszorító életsorsok, magasba ívelő vagy mélybe hulló életpályák begyűjtése hol élőben, hol telefonon. Hittel, türelemmel és fantasztikus kitartással. Ilyen fordulat volt például az október 11-ről 12-re virradó éjszaka. Előtte Palival felkerestük a fellelhető tanárainkat. Így kerültünk el az Ótemetőben osztályfőnökünk, Litauszky Irénke Néni, Bartos Valika, Pataki Inci Néni és áldott emlékű elsős tanító nénink, Tóth Jolika sírjához. Az Újtemetőben eljutottunk egy-egy koszorúval Janurik Gyurka Bácsi és Janurik Éva Néni sírjához. Egyszer szeretnénk a többi kedves tanárunk sírját is megtalálni. Maradva a síroknál, másnap Szegeden megkoszorúztuk néhai első testnevelőnk, Geredi Aliz Néni sírját. Közben jót beszélgettünk az örökifjú Geredi Emil Bácsival.

– Uraim, a mai világban nem is tudok hasonlóról! – mondotta Emil bátyánk.

Ám előtte volt Palival még a szombat est, amikor ő begyűjtötte Hunyadi utcai lakásán Szűcs Sanyit, elrohant Kutas Ferihez, végül útban Szegedre a Gallicoop telepen megvártuk a Londonból éppen azokban a napokban itthon lévő Papp Zsuzsit. Természetesen az odautat és a másnapi visszautat is végignosztalgiáztuk. Jöttek a régi Mikulások, karneválok és táborok, parádi csínytevések és egyebek. Meg az osztály szerelmi térképe. Azután Palink lányának szegedi lakásán hajnalig nyüstöltük az addig begyűjtött könyvanyaot. Olykor még megdobtam néhány csokor sztorival.

Másnap, vasárnap délben mi, négy egykori hét bés cimbora – Gyekiczki Pali, Szrnka Pali, Pusztai Matyi és jómagam – retro tisztelgést tettünk az első világháborús katonatemetőben. Mert a 28 katonasírt 44 évvel ezelőtt mi hoztuk először rendbe Szarvason. Akkor Molnár Laci, a Vásárhelyen élő Sovány Miska és a csillagokba távozott Benkovics Gabi is részt vett a munkában. Volt még annak a vasárnap délutánnak egy varázslatos élménye. Időközben Szrnka Pali keresései közepette megtalálta egyik kedves lány osztálytársunkat Budapesten, Huszár Andreát. Ő a hetediket és a nyolcadik egy részét járta velünk. Amikor aznap esti Körös TV választási műsorom előtt feltárcsáztam a Palitól kapott számot, regénybe illő dolgok történtek. De ez egy Karácsonnyal felérő történet… majd egyszer megírom. Mint az életem legszebb történetét.

Még a készülődés napjaihoz tartozik Tusjak Ildikó Nénitől a képkölcsönzés, Balczó Pali szorgalmas és folyamatos segítsége a világhálón, Galla Klári áldozatos előkészítő munkája és fiam, Iván állandó netes szolgálata is.

Így jött el 2014. november 8.-a. Szombat. Délelőtt tizenegykor aki csak tehette, megjelent a “Kisegyes” épületében. Onnan indult a régi osztálytermek bejárása. A gyönyörű nap a Halászban folytatódott. Rég nem látott kedves arcok jöttek, ki szólóban, ki-ki a párjával. Palink egy hadseregtábornok alaposságával, ugyanakkor a türelemnek és jóságnak együttesével mindent előkészített. A magunk választotta ebéd után bemutatta remekművét: az Osztálytörténet 1964-1972 c. könyvét. Mindeközben vetített, mesélt. Született Koncz Zsuzsa rajongó lévén, minden jelenlévő és jelen nem lévő – vagy a mennyekbe költözött – osztálytárs történetéhez mottóként egy-egy dalszöveget kölcsönzött. Mindezt a népszerű művész baráti levelétől felhatalmazva. A könyvben utóbbi is olvasható. Először a szokásos tanári köszöntések következtek, egy-egy virágcsokorral vagy a híres szekszárdi vörössel. Még a vetítéses “önvallomások” előtt Grünwald Béla híres sípjába fújt, s a régi diákok laza retro tornára indultak a ligetbe. Még a “vallomások” előtt két fő szervezőnk, Pali és Klári szerény ajándékukat kapta meg.

A felváltva sírós-nevetős, estbe hajló, félévszázados diákpartit a nevezetes könyv átvétele koronázta. Szrnka Palink már a következő kötetet tervezi…

S hogy kik voltunk együtt ezen a csodálatos napon? Bagi Marika, Balczó Pál, Bodnár István, Galla Klára, Gyekiczki János, Gyekiczki Pál, Hanzó Ildikó, Hruska Mária, Klimaj András, Klimaj Pál, Lendvay Mária, Nagy Katalin, Papp Zsuzsa, Pusztai Mátyás, Séllei Erzsébet, Sovány Mihály, Szebegyinszki Zsuzsa, Szenes János, Szilágyi Éva, Szrnka Pál, Zakar Zoltán.

Akik nem tudtak jönni, vagy nem értük el őket: Bessenyei Attila, Czike Krisztina, Dankó Zsolt, Deák József, Huszár Andrea, Kovács Ilona, Krajcsovicz Ildikó, Langmár Csaba, Lipták Erzsébet, Mihályfalvy István, Molnár László, Molnár Mária, Nagy Szklenár György, Németh Irén, Palyov Zsuzsa, Pesztránszki Tibor, Petrovics Ernő, Rágyanszki László, Szilágyi Imre, Szilágyi Mária, Szűcs Sándor, Uhljár Anna, Vrbovszki György, Wágner Margó.

S akik a csillagokba költöztek: Benkovics Gábor, Németh Erzsébet, Tari Ágnes

Lejegyezte: Szenes János