Országos Kegyelet és Emlékezet Konferencia

Még korábban e jeles fórumnak a Hadtörténeti Intézet és Múzeum adott otthont, a helyszín tekintetében jelentős változás történt. Mivel a Nemzeti Örökség Intézete sokak által ismert módon a Magyarság Házába költözhetett. Így a hagyományosan gazdag tartalommal és érzelmi hőfokkal bíró tanácskozást a Szentháromság tér alatti neoreneszánsz palota Corvin-termében tartották.

– Egy adott társadalomról sokat elárul a múltjához fűződő viszonya – mondotta nyitóelőadásában a konferencia fővédnöke, Pintér Sándor belügyminiszter. A belügyi tárca vezetője az I. világháború kitörésének századik évfordulója révén azt is kiemelte, hogy mindenkinek erkölcsi kötelessége megemlékezni hőseinkről, akik a legdrágábbat, életüket adták a hazáért.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere az “Árpád-ház programról”, illetve a fehérvári nemzeti emlékhely fejlesztésével kapcsolatos elképzelésekről értekezett. Mondandója során a következő időszak feladatai között kiemelte egy látogatóközpont kialakítását és az egykori Boldogasszony-bazilika – Európa hatodik legnagyobb temploma volt az ősi koronázó templom – köveinek méltó elhelyezését. Örömmel jelentette be, hogy a négy évvel ezelőtti 6-9%-hoz képest ma már a székesfehérvári lakosság 30%-a tartja fontosnak e nemzeti emlékhely történetét, hagyományait és fejlesztését. A tanácskozás egészét korelnökként kiválóan moderáló dr. Gerendai István – a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese – hozzáfűzte a kiváló előadásokhoz, hogy Fehérvár polgármesterének lenni történelmi felelősség.

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke egy igen eredményteljes egy esztendő fontos történéseiről adott számot előadásában. Örömmel jelentette, hogy ezen időszak alatt a Nemzeti Sírkert vonatkozásában mintegy száz sír felújítása történt meg. Emellett kitért a Nemzeti Emlékhelyeket és Történelmi Emlékhelyeket bemutató “Terekbe írt múlt” című kötet megjelenésére is. Továbbá pár perces kisfilmmel is illusztrálta az elmúlt egy év – büszkeségre leginkább okot adó – nagyszerű teljesítményét, nevezetesen a Rákoskeresztúri új köztemető 297-es, 298-as és 301-es parcellái környezetének méltó megújulását. Előadása végén az elnök asszony felkérte a NÖRI, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság valamennyi partnerintézményét és szervezetét, hogy éljenek a néhány éve bevezetett 50 órás diák önkéntes munka lehetőségével.

Egyszerre megrendítő és lélekbemarkoló előadást tartott Töll László ezredes a Honvédelmi Minisztérium részéről a Kozma utcai zsidó katonai emlékpark kialakításáról. Mint az előadásából kitűnt, a korábban elhanyagolt első világháborús katonai sírkertben több száz egyedi kivitelezésű és művészi értékkel is bíró síremlék található.

Töll László előadására rímelt Toronyi Zsuzsának, a Magyar Zsidó Levéltár igazgatójának előadása, aki behatóan foglalkozott a Salgótarjáni úti zsidó temető, a Kozma utcai zsidó temető és a Dohány utcai zsinagóga udvarán – a ’44-es gettó miatt – kialakult sírkert jelentőségével.

Jurácsik Zoltán fenntartási igazgató – Debreceni Köztemető – a debreceni temetők múltjáról és jelenéről adott elő. Papp Gábor, a NÖRI főosztályvezetője a fiatalok történelemszemléletéről beszélt egy közvéleménykutatás elemzése kapcsán.

– Az emlékezet kultuszában élünk – mondotta egyebek között Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Mint azt összegezte, nemzeti identitásunk a kegyeleten és emlékezeten alapul.

Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, volt miniszterelnök a konferencia zárszavában ezúttal is jól hasznosítható tanácsait fogalmazta meg. Egyebek közt kezdeményezte, hogy az ország valamennyi faluja és városa lásson neki a temetőiben fellelhető helyi értékek feltárásához, összegyűjtéséhez.