FRISS
Ásatás az Arborétumban
A BCE Szarvasi Arborétum hazánk legnagyobb, és leglátogatottabb arborétuma. Turisták tízezrei látogatnak el minden évben, hogy megcsodálják a park természeti értékeit. Kevesen tudják azonban, hogy a természeti értékek mellett gazdag régészeti emlékek is fekszenek az arborétum területén.
A szarvas környéki régészeti lelőhelyeket felkutató kutatómunkák a múlt század 70-es éveiben három lelőhelyet lokalizáltak az Arborétum területére. Ezek közül az egyiken korábban már volt ásatás, a többi kettőről csak a véletlenül előkerült leletek alapján tudták megmondani, hogy milyen idős és mekkora kiterjedésű lelőhelyről van szó.
A lelőhelyek lokalizálására és kiterjedésüknek pontosítására 2013-ban régészeti kutatófúrásokat végeztünk. A fúrások alatt földmintákat vettünk, amelynek a kiértékelése még most is zajlik. Azt azonban megállapíthattuk, hogy az Arborétumban két nagy kiterjedésű lelőhely található. A park északi felében egy újkőkori település maradványait rejti a föld mélye, míg a park központjában, a kiszolgáló-épületek alatt egy bronzkori, körülbelül 4.000 éves lelőhely található. Mindkét lelőhely tell, vagy lakóhalom. A lakóhalom olyan mesterséges halom, ahol a halom az idők során az emberi tevékenység maradványaiból jött létre. (A tellekről bővebben: http://bronzkor.hu/kunhalom-kurgan-halomsir-tell-eroditett-telepules/) Az Arborétumban fekszik még egy lelőhely, de ez a bronzkori tellhez tartozó, annak külső települése volt.
A külső település kutatására a Nemzeti Kulturális Alap Építőművészet és Örökségvédelmi Kollégiumához adtunk be pályázatot és az NKA a pályázatot támogatásra érdemesnek találta. A pályázathoz az önerőt Szarvas Város Önkormányzata biztosította. A feltárást idén augusztusban kezdtük el az Arborétum déli, konyhakert részén. Három kutatóárkot ástunk egymás után, de régészeti jelenséget nem észleltünk. A negyedik kutatóárokban, a gépudvartól délre azonban több egykori járószintet és bronzkori szemetesgödröt találtunk. Az elkerült leletek feldolgozása jelenleg is folyik, azonban már több eredményről is be tudunk számolni.
A mai Arborétum belterületén egy bronzkori erődített település feküdt, melynek külső részének egy kis szeletét sikerült feltárni. A korábban a konyhakert területére lokalizált lelőhely északabbra fekszik, a mostani kiszolgáló-épületekhez közelebb. A feltárás alatt Árpád-kori leletek is előkerültek, ami arra utal, hogy egy Árpád-kori falu is feküdt az park területén.
A közeljövőben magnetométeres mérésekkel szeretnénk megvizsgálni a területet, így képet kapunk a lelőhely összetételéről is, és ennek birtokában folytatnánk a régészeti kutatásokat. Az előkerült leletanyagot kis kiállítás keretében bemutatjuk a Tessedik Sámuel Múzeumban és az Arborétumban. Hosszú távú célunk, hogy a lelőhelyeken előkerülő épületmaradványokat rekonstruáljuk, újra felépítsük az épületeket, és ezeket egy régészeti parkban bemutassuk a látogatóknak, ezzel bővítve az arborétum turisztikai palettáját.