A Nemzetitől az Ibsenig

Fekete Péter

A színművészeti díjat 1992-ben újraalapították és kiterjesztették a színháztudományi tevékenységre, kapta már kritikus, színházi lap főszerkesztője és színháztörténész is. Az idén többek között Fekete Péter vehette át a rangos elismerést.

A Békéscsabai Jókai Színház igazgatója – bár rendezőként túl gyakran nem szerepel a színlapon -, számos újítással, eredeti kezdeményezéssel írta be nevét a színháztörténetbe. Fekete Péter ötlete volt Budapesten, a Nemzeti Színházban megvalósított Megyejárás című sorozat, Békéscsabán az Ibsen Stúdiószínház létrehozása, a színházi háttérszakmák népszerűsítése, oktatása és díjazása, a Magyar Teátrum című havilap megalapítása. Nem a hagyományos színész-, rendezőképzésből érkezett, de műszaki, technikusi háttérműveltségét, a színházba és a csapatába vetett hitét, munkabírását és menedzseri képességeit évek óta jól hasznosítja az általa vezetett intézmény javára és a közönség örömére.

Első találkozásunk meglehetősen viharosra és hangosra sikeredett, az interjú viszont annál izgalmasra. Az akkoriban még megyei fenntartású Jókai Színház 2007 tavaszán új oktatási igazgatót kapott, aki hamarosan a Fiatal Színházművészeti Szakközépiskola, majd a színház igazgatója lett. A korábbi direktor eltávolítása, az ellene indított vizsgálat, a gyors vezetőváltás és a fenntartó szűkszavúsága mind együtt számos kérdést vetett fel, amelyekre a megyei lap szerkesztőségébe meghívott Fekete Pétertől vártam a válaszokat. De vendégem úgy vélte, az aktuális eseményeknél jobban érdekli a közvéleményt a következő évi műsorterv, és ő bizony csak arról akart beszélni. Én tényeket kértem, ő „lebulvárújságírózott”, mondván: engem csak a botrány érdekel. Végül aztán csak megjelent az interjú, később a műsorterv is.

Fekete Péter eredeti szakmája elektroműszerész, de tűzvédelmi, pirotechnikusi szakvizsgát is tett. Jól jön mindez a színházban, hiszen Thália temploma igen veszélyes üzem, ahol kiszolgáltatottak a színészek a színpadon, miközben óriási súlyok, vezetékek alatt, olykor veszélyes díszletek között is játszanak. De akár a közönség is kerülhet vészhelyzetbe, nem is kell, hogy leszakadjon a csillár, mint Az Operaház fantomjában, elég, ha nehéz a menekülés a nézőtérről. Valószínű, nem sok színházigazgató büszkélkedhet rakodó és szállító gépkezelői, emelőgép-kezelői bizonyítvánnyal és gépkezelői jogosítvánnyal sem. Nem is biztos, hogy a direktori beosztáshoz ez követelmény, de nem árt, ha maga is ért ahhoz, amit munkatársaitól megkövetel; meg tudja oldani, amit kioszt feladatként másnak, vagy megspórol külső mesternek járó költséget, például pirotechnikai szakértésért, ami állítólag elég sokba kerül.

Úgy tudni, Fekete Péternek nemcsak a műszaki háttérműveltsége tér el a megszokott színházi emberek képzettségétől, hanem a pályaíve is. A müncheni bűvésziskolában előadó- és cirkuszművészetet, trükk-tervezést tanult. Wales fővárosában, Cardiffban színházművészetet, rendezést hallgatott, Szombathelyen művelődésszervezést. Majd visszament Cardiffba tanítani és az európai színházi ügyek felelős vezetőjének. A budapesti Nemzeti Színház oktatási és külkapcsolati igazgatója volt 2002 és 2004 között, utána jött Békéscsabára. 2010-ben magiszter diplomát szerzett a Kijevi Nemzeti Színház-, Film- és Televízió-tudományi Egyetem színházmenedzsment, valamint a Pannon Egyetem színháztudományi szakán.
A direktor Békéscsabán évekig „visszafogta magát”, nem rendezett. Azt mondta, annyi a teendője az átadás-átvétel miatt, a rend- és béketeremtés érdekében, hogy a művészi munkára egyelőre nincs ideje. Pedig a színészek, igazgatók előbb- utóbb mind rendezni akarnak. Fekete Péter első rendezése a Disznójáték volt Békéscsabán, a trükk (ez a kifejezés is furcsa volt az elején, nyilván a cirkuszból hozta) is a direktor tervei nyomán készült. Ha nem is rendezőként, tervezőként, alkotótársként beleszólt már korábban is a békéscsabai előadásokba. A trükköt tervezte a Nem félünk a farkastól című előadáshoz, az Aidához, utóbbihoz a porondszínházi játékteret is. Hogy mi az a porondszínház? Fekete Péter cirkuszsátrat állított fel az evangélikus kistemplom kertjében, ahol ötszáz néző foglalhat helyet, több mint a Jókai Színházban, és ahol jól megfér együtt a színház- és a cirkuszművészet.

A Cseresznyéskert, az Aska és a farkas plakátján szerepelt trükktervezőként, a Sóska, sültkrumpli díszletét tervezte, az Edith és Marlene játékterét, a Javor vitéz trükkjét, a Trenk, avagy a vad báró trükkjét, a Csínom Palkó és a Cirkus Hungaricus porondszínházi játékterét, valamint a Csárdáskirálynőhöz is a játékteret. A La Mancha lovagjánál mindent vitt a direktor: játékteret, trükköt és díszletszobrokat tervezett a porondra, és megrendezte az előadást. A Monte Cristo grófjának díszletét készítette, majd a Csörte díszletét és játékterét, Brestyánszki B. Rozália darabjának rendezője is volt. A hang (Frank Sinatra) című darabhoz porondszínházi játékteret, trükkeffekteket tervezett, A kőszívű ember fiaihoz díszletett, a Szent Péter esernyőjéhez is díszletet, játékteret, a Lear királyhoz speciális effekteket, az Üvegfigurákhoz díszletet, játékteret. A Bóbita-fantáziák játékterét, a Lovak díszletét és látványtervét, a Koldusopera díszletét tervezte. Az Orient – az Expressz két világ között előadáshoz szintén játékteret és látványtervet készített, valamint az előadást rendezte Fekete Péter. Nagyon hosszú ez a lista, amin többféle műfajban tette le névjegyét a direktor.
Békéscsaba előtt Cardiffban és Budapesten rendezett, külföldön például a Don Quijotét, Greene Utazások a nagynénémmel című darabját, Albee és Pinter műveit, a Szabadkai Népszínházban a Kés a tyúkban című előadást. A Csáth-novella alapján készített Emma a Sterija Játékokról a legjobb mozgás díját, a Zrenjanini Fesztiválról a legjobb játéktér és a legjobb rendezés díját hozta el. Budapesten a Merlin Színházban többek között a Dísznójátékot, az amerikai Levin Deathtrap-jét (Halálcsapda) vitte színre.

Fekete Péter 2012. május elsejétől a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, 2009-től a Magyar Teátrum című színházi havilap alapító főszerkesztője és 2010-től a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke. Vezetői, szervezői teendői mellett jelentősek szakértői munkái. Walesi tartózkodása idején (1996-1997) felsőoktatási akkreditációs biztos, 1996-2002 között Az angol nyelvű színház a magyar felsőoktatásban című program magyar oktatási minisztériumi felelőse. Tanulmányt írt A színház felhasználhatósága az oktatásban, valamint Az illúzió színházi felhasználhatósága címmel. 1997-ben megvalósíthatósági tanulmányt készített a Merlin Színház kamaratermének kialakítására, működtetésére, 1999-ben összegző értékelést készített Szombathely önálló színháza létrehozásának lehetőségeiről és feltételeiről.

Az ELTE budapesti, lágymányosi városrészi campusán létesítendő kulturális-művészeti és szórakoztató központjának kultúrával, előadó-művészettel, színházzal kapcsolatos koncepcióját 2000-ben készítette el. 2000-ben színház-technológiai szakértőként, az Ekler tervező team tagjaként közreműködött az új Nemzeti Színház tervpályázatán, ami második díjas lett. Megvalósíthatósági tanulmányt írt 2001-ben Szombathely felkérésére egy önálló, szombathelyi székhelyű színház beindítására, 2002-ben színház-technológiai szakértő a tatabányai színház átépítésére kiírt pályázatnál, a Gaskó tervező team tagjaként.
A Megyejárás című program megalkotója és működtetője a Nemzeti Színházban; az egész ország számára emlékezetes marad 2003, amikor a „nemzeti különjárat”, a vonat Budapesten a HÉV-sínen egészen a színházig vitte a közönséget. Nevéhez fűződik 2005-ben a Budapesti Őszi Fesztivál hivatalos találkozóhelye, az AKKU létrehozása és ügyvezetése. 2006-ban megvalósíthatósági tanulmányt állított össze egy békéscsabai székhelyű, komplex színházi-oktatási intézmény kialakítására. 2008-ban elkészítette a Szombathelyi Weöres Sándor Színház tervpályázati anyagát, a Megina Team tagjaként, mint színház-technológiai szakértő. Ugyanebben az évben színháztechnikai szakértőként a Békéscsaba Jókai Színház stúdiószínházának átépítését dolgozta ki. 2009-ben szintén színháztechnikai szakértőként dolgozott a Szombathelyi Színház tervpályázatán a Megina Teammel, a Pécs Koncertterem tervpályázatán, az Ibsen Kulturális és Oktatási Központ és Stúdiószínház építésén, valamint a Jókai Porondszínház (cirkusz-színház) tervezőjeként, létrehozójaként. 2011-2012 között a MACIVA Felügyelő Bizottság tagja, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszteri megbízottja, a megyei fenntartású előadó-művészeti intézmények átadás-átvételéért felel. 2011-től a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Színházművészeti Bizottságának tagja, 2013. február elsejétől 2013. június 30-áig a Nemzeti Színház átadás-átvételéért felelős miniszteri biztos.

Az utóbbi években a békéscsabai mellett a Szarvasi Vízi Színházat is igazgatja. Elve, hogy nyáron se maradjon színház nélkül a közönség, Békéscsabán sem: a Jókai Színházban, az Ibsen Házban és a városháza udvarán minden nap történik valami, nyári játékokra várják a közönséget. Hatalmas iramot diktál a társulatnak, és fáradhatatlan menedzserként népszerűsíti csapatát országszerte és a határainkon túl is; addig nem nyugszik, amíg az értékes előadások híre el nem jut a fővárosba, az országos szakmai elismerésig. Látványterveivel, trükkjeivel, modern effektjeivel először megdöbbentette, majd folyamatosan elkápráztatja a közönséget. Nem tagadta meg magát, múltját, az illuzionista látványelemek szinte minden rendezését, tervét áthatják; a cirkuszi elemeket meghonosította a színház világában.