Karantén kinn és benn a parádés díszbemutatón

A színház bejáratánál Seregi Zoltán direktor Szente Vajk rendező társaságában sárga szalag-kerítés mögött kezelt az est vendégeivel, a színház személyzete pedig szigorúan fehér gézmaszkban kínált dögvész elleni itókákat és kezelte a jegyeket. A színház főbejárata fölött s benn a színpadon is hatalmas citromsárga fényreklám hirdette Grand Hotel-béli tartózkodásunkat.

Halhatatlan Rejtő Jenőnk azonos című regényét Szente Vajk pörgősen parádés rendezésében láthattuk. A klasszikus alapmű színpadi adaptálásában Darvas Benedek mint zeneszerző, Varró Dániel mint kiváló dalszövegíró, Hamvai Kornél pedig kitűnő szövegkönyvíró jeleskedett.

A Rejtő rajongók és a színház szerelmesei kedvéért amolyan kedvcsinálónak érdemes fellapoznunk a Ragány Misa által szerkesztett nívós leporellót. A doni hómezőkön munkaszolgálatosként meghalt írónkról ezt olvashatjuk:

Rejtő Jenő, avagy születési nevén Reich Jenő élete pontosan olyan volt, mint a regényei: fordulatokkal teli, elképesztő és kicsit sem hétköznapi. Gyerekkorában az iskolából kirúgták, mert megverte az egyik tanárát, bár vézna, gyenge alkatú és alacsony növésű gyerek volt. Egy ideig bokszoló karrierről álmodott (az edzések szünetében autodidakta módon franciául tanult), majd egy baleset miatt inkább a színészet felé vette az irányt, de hamar kiderült, nem különösebben tehetséges, így inkább bejárta Európát. Mivel pénze elfogyott, belépett az idegenlégióba, de onnan betegség miatt leszerelték, bár egyesek szerint megszökött. Kalandjai után hazatért, s az írásnak szentelte további életét. Kabaréjelenetekkel kezdte, majd filmforgatókönyvvel is próbálkozott, de a nagy sikert a humoros regényei hozták. Írt légiós regényeket, kaland és bűnügyi történeteket, és westerneket is. Könyveit P. Howard és Gibson Lavery álneveken jelentette meg, több mint negyven művet írt. Túlságosan izgalmas élete súlyosan megviselte idegrendszerét, ezért szanatóriumi kezelésre utalták. Meggyógyulni nem maradt ideje, mivel zsidó származása miatt a Szovjetunióba küldték munkaszolgálatra. Lázálmában az utolsó nagy, megírandó regényéről beszélt társának: „Rajna, ez egy nagy mű lesz, meglátod… mindent megírok… a legnagyobb regény lesz, a legcsodálatosabb… meglátod.” Sajnos ezt már nem tudta megírni, 1943-ban meghalt, 37 évesen.

Azonban művei töretlenül fenntartották emlékét, az olvasók körében nem csökkent népszerűsége. Sokáig csak a feketepiacon lehetett megkapni a könyveit, de 1956 után újra kiadhatták írásait. Rejtő azóta is a legnépszerűbb magyar szerzők egyike.

Legfontosabb írói fegyvere a humor volt, mely általában képtelen helyzetekből, furcsa karaktereiből, és szokatlan, egyéni szófordulataiból fakadt. Írásmódjára a filmszerűség, a cselekmény- és párbeszéd-központúság volt jellemző.

Ezek után némi fogódzónak olvassuk el a nagyszerű zenés vígjáték alapsztorijáról írtakat is.

„A hősnő szállodai szobájának szekrényéből egy ismeretlen fiatalember lép ki zöld lámpaernyővel a fején.” És ez még csak a kezdet! Rejtő Jenő egyik legsikeresebb regényének színpadi változatában minden a feje tetején áll! Az egzotikus Grand Hotel vendégeinek nyugalmát rettenetes hír borítja fel: az egyik lakó pestises megbetegedése miatt vesztegzár alá kerültek. A lezárt kapuk mögött megölnek egy rejtélyes szerzetest, eltűnik egy milliókat érő füzet és a komplett bevétel. A szálló ettől kezdve képtelen fordulatok színhelyévé válik, rémületbe kergetve a békés, vagy békétlen vendégeket, akik között akad csalfa direktrisz, álruhás gyilkos, poetikus pincér, agg teozófusnő, ravasz felügyelő és nyugalmazott operaénekesnő is. Végül persze minden titokra fény derül, és ráébredünk, mi is az összefüggés a bubópestis, a házasságszédelgés és a banánoxid között. Rejtő Jenő páratlan zsenialitása színpadon, Darvas Benedek fülbemászó dallamaival, Varró Dániel szemtelenül szellemes dalszövegeivel és Hamvai Kornél pazar szövegkönyvével.

Mint az közismert, Rejtőt filmre illetve színre vinni önmagában is komoly szakmai kihívást és nagy kalandot jelent. E mostani adaptáció alkotói mesteri kézzel nyúltak Rejtő Jenő világához. Véget nem érő poénkavalkád, fogyasztható – nem egyszer slágergyanús – dalbetétek, színpompás díszletek, mókás és elegáns jelmezek özöne, már-már monumentális színpadképek, nívós koreográfiák kényeztetik a nézőt. Mire az hülyére röhögné magát az olykor önmagát is parodizáló kétrészes darab jeleneteinek tömkelegén, álmélkodva állapítja meg, hogy az est egésze filmszerű gyorsasággal már véget is ért. Mind a Szente Vajk féle rendezés stílusa, mind a Gulyás Levente által vezérelt muzsikusok élő zenéje hallatlanul jót tett a rendkívüli játékkedvvel játszó jókais színészcsapattal.

Néhány figurát kiragadva a remek szereposztásból elmondhatjuk, hogy Gubik Petra Léni Jörinse – Maud kisasszonyból átkeresztelve – tökéletesen megformált szerethető alakja szende naivaként is ennek a krimibohózatba csapó rejtői őskáosznak. Komáromi Anett Ursina Petrovnája három „regénybeli hősnőtől” összegyúrtan is kitűnő. Mészáros Mihály, a Jókai nagy komédiás öregje remekel a Signora Rellit alakító eredeti humorú Nagy Erika társaságában. Emlékezetest alakít a varázslatos orgánummal bíró Tomanek Gábor a szállodaigazgató bőrébe bújva.

Szabó Lajos tejkrémgyárosként, Gulyás Attila Decker tanárként és Csomós Lajos szerelmes Martin pincérként végighülyéskedik figuráikat. Ugyanígy tesz Presits Tamás is a hivatása magaslatán hülyülő egészségügyi tanácsosként. Jópofa a közönségkedvenc Nagy Róbert Raverdan márki szerepében.

A darabban vendégművészként tündöklő Szorcsik Viktória Odette alakjában mint a végzet asszonyát formázó érzéki direktrisz, kellemes telitalálat.

A kapucnis atya csuhájába bújtatott Katkó Ferenc – alias Doddy Kramartz – akár a „Jáva Rémét” alakító Vadász Gábor elemükben vannak ebben a darabban. Az Elder felügyelő bőrében parádézó Tege Antallal együtt, zsigerekre hatóan kacagtatják-röhögtetik végig a nagyérdeműt olyan szinten, hogy ők maguk egy pillanatig se esnek át a színpadi játéknak ripacs oldalára. Lélekből komédiáznak. Játékukra mi sem jellemzőbb, hogy a páholyok egyikében Fodor Zsóka ámulta végig, egy másik szomszéd páholyban pedig Liszi Melinda kacagta végig a díszbemutató egészét. Későbbiekben egy másik előadáson kíváncsi leszek még a rendkívül tehetséges színházi-színpadi jelenség, Köböl Lilla játékára Gubik Petra váltó-játékos társaként.