„Fejlődnie kell kegyeleti kultúránknak”

– Kultúrteremtő misszióra van szükségünk a kegyelet, az emlékezés és a temetkezés területén – hangsúlyozta veretes zárszavában a volt miniszterelnök. Kiemelte: kegyeleti kultúránk formai feltételeit kell megteremteni és megerősíteni ahhoz, hogy a temetés és a megemlékezés ne csupán rendezvény legyen, hanem valódi főhajtás a nemzet nagyjai előtt.

A jubileumi tanácskozást Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya nyitotta meg. Dr. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős biztos ezúttal MTK elnöki minőségében beszédében szólt a nemzeti sporttörténeti hagyományok ápolásáról. Jó példaként megemlítette a Sándor Csikar szobor hétvégi felállítását, továbbá azt is, hogy a 128 esztendeje – 1878. november 16-án – alakult MTK egy utcanévvel is tisztelegni kíván Brüll Alfréd emléke előtt. Ő 1905-től töltötte be hosszú időn át az elnöki tisztet az MTK-ban. (A Szerk.)

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója előadásában – teljes joggal – sikertörténetként érzékeltette az elmúlt másfél évtizedet. Beszédében utalt arra, hogy a NÖRI életre hívta 2016-tól az Emlékhelyek Napját országos szinten, amely Nemzeti és Történelmi Emlékhelyeinket népszerűsíti egy újabb lehetőségként.

Dr. Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke exkluzív előadást tartott a „pénzért vásárolt értékekről”, pontosabban azon gyűjtemények illetve kiemelkedő alkotások sorsáról szólt, amelyeket az MBB megvásárlásuk után elhelyezett egy-egy közismert galériában és múzeumban. Így például elhangzott, hogy megvásároltak, majd az Egri Vármúzeumban helyeztek el egy olyan felbecsülhetetlen értékű fegyvergyűjteményt, amely a jövőben akár vándortárlat formájában is bemutatható lesz az országban.

Horváthné Rudolf Teréz, a Magyar Pénzverő Zrt. vezérigazgatója az emlékérme szerepéről értekezett a nemzeti emlékezet megőrzése vonatkozásában.

Horváth Zsolt, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kabinetfőnöke Földváryné Kiss Réka elnök távollétében, annak előadását olvasta fel. „A hol sírjaink homorultak” rendhagyó címszó alatt arról hallhattunk, hogy a Rákoskeresztúri Újköztemető 300-as, 301-es és 298-as parcelláiban nyugvók életének kutatása még a mostani látogatóközpont felavatása után is sok feladatot ad a történészeknek. A három parcellába vegyesen temettek politikai kivégzetteket, ötvenhatos szabadságharcosokat és köztörvényes elítélteket.

Fejérdy Tamás, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja előadásában érzékeltette, hogy a közelmúltban rendbetett Salgótarjáni utcai zsidó temető belátható időn belül része lehet a Világörökségnek.

Somogyi Tibor szolgáltatási igazgató a Nemzeti Örökség Intézete részéről felválzolta a Fiumei Úti Nemzeti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen várható fejlesztéseket. Mint hallhattuk:

– A NÖRI jövője a temetőben van, mivel a várbeli Magyarság Házából az Intézet teljesen a Nemzeti Sírkertbe költözött. Ott bővül többek közt a sírkert múzeuma, a bejárat közelében páratlan látványosságként kiállítják gróf Apponyi Albert halotti hintaját 1933-ból.

A bevezetőben említett veretes elnöki zárszó előtt Kiskós Ferenc, a Vas Megyei Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója a kegyeleti kultúra ápolásának hagyományairól szólt Vas megye köztemetőiben. Mint azt már a szakembertől korábban is hallhattuk, példaértékű az a munka, amellyel Vas megye egésze az I. és II. világháború hősi temetőit ápolja. Ezek közül is kimagaslik az Ostffyasszonyfa hősi temetőjében nyugvó több mint tizenhatezer első világháborús hadifogoly sírjainak ápolása.

A konferencia zárszava után a Nemzeti Örökség Intézete fogadást adott a tanácskozás alkalmából. A fogadáson még élő háborús és ’56-os veteránok, civil egyesületi vezetők külön-külön is megbeszélhették a hazai településeken kialakult kegyeleti hagyományok ápolását.