Lévai Enikő lenyűgöző Mária főhadnagya

A díszelőadás előtt Seregi Zoltán színigazgató mondott ünnepi köszöntőt a frissen kitüntetett csabai érintettségi színművészek tiszteletére. Majd következett Huszka-Szilágyi klasszikus nagyoperettje, amelynek címszerepében Lévai Enikő – méltón Szeleczky Zita emlékéhez – minden idők egyik legkáprázatosabb Mária főhadnagyát nyújtotta.

* * *

Ha belenézünk ennek a verhetetlenül legjobb ’48-as témájú operettnek a történetébe, már a születésével kapcsolatban találunk bőven izgalmakat. A két világháború közötti korszak legsikeresebb operett szövegírója, mindentudója és szerelmese, Szilágyi László 1942 júniusában lakásán mutatta be Huszkának és Fényes Szabolcsnak az új operett szövegkönyvét. Ám tragikus módon hirtelen betegsége miatt már az Operettszínház olvasópróbáján sem tudott részt venni. Szeptember 4-én lakására kérette Kellér Dezsőt, hogy segítsen a darab verseit megírni, mert rosszul érzi magát. Addig csak a nagy szerelmi kettős, az „Én mától kezdve csak terólad álmodom” és a nagy tenorszóló, a „Nagy árat kér a sors a boldogságtól” készült el. Szeptember 6-án Szilágyi meghalt, kilencedikén már temették. Így a jól ismert harmadik felvonást Békeffy István fejezte be. De volt egy bökkenő: a színlapon a gyalázatos zsidótörvény értelmében se Kellér, se Békeffy neve nem szerepelhetett. A két zseni amúgy sem tartott erre igényt, mert szeretve tisztelték Szilágyi munkásságát. 1942. szeptember 23-án volt a bemutatót s attól kezdve ’43 februárjáig a darab diadalmasan menetelt a 250. előadás felé. Teltházakkal. Úgy, hogy a Kultuszminisztérium a „Szabadság” szó valamint a németellenes célzások miatt be akarta tiltani!

S ne felejtsük, hogy a kitörő sikerben Szeleczky Zitának – a Nemzeti Színház üdvöskéjének -, Honthy Hannának és Sárdy Jánosnak volt oroszlánrésze. De Pártos Gusztáv, Haraszti Mici, Pataky Miklós, Fáy Béla is letették a névjegyüket. Solthy György, Kiss Manyi és a két Latabár mellett…

* * *

A most látott békéscsabai díszelőadáson – rendezte Seregi Zoltán – a Békéscsabai Jókai Színház több színésze is közreműködött. Például a szépséges Hortenziát az ígéretes tehetségű Lakatos Viktória játszotta. Az intrikus törzsorvost Tomanek Gábor alakította megkapó hitelességgel. Telitalálat Szőke Pál Simonich altábornagya. A honvédek sorában pedig a szintén ígéretes tehetség Szabó Zoltán is feltűnt.

A főszereplők közül élményszámba ment Kalocsai Zsuzsa Antóniája, Domoszlai Sándor Jancsó Bálintja, Steinkohl Erika-Laki Péter kettőse Panni-Tóbiás bőrében. Peller Károly Biccentő strázsamestere parádés! Megnyerő Berkóczi Sándor játéka is.

Végezetül hangsúlyozom, a Mária főhadnagyot, mint egyik legkedvesebb operettemet számtalan alkalommal láttam eddig. Ezek közül Lévai Enikő játszott, énekelt, szárnyalt a színpadon a legkimagaslóbban. Számtalan sikere közül csak egyet említsek meg. Nem véletlenül évek óta sztár fellépője a Budavári Palotakoncertnek minden év augusztusában, ahol az operettszínpad hazai legnagyobbjai szoktak szerepelni. Látva a Szeleczky Zitáról készült felvételeket, minden túlzás nélkül állítom: ezen kimagasló teljesítmény láttán a néhai filmsztár is megemelné huszárcsákóját.

Ezek után egyet tehetünk: várjuk a nyarat, hogy Huszka örökzöldjei szálljanak és dübörögjenek a Körös felett a Szarvasi Vízi Színházban. Ennek is megvan a maga színháztörténeti hagyománya Szarvason. Világháborús nyarakon a Nyári Színkörben nyolcszáz néző tapsolt estéről-estére Huszka operettjének.