Harmadik mérkőzés után is pont nélkül…

37. perc: A rendezetlen védelmünkre vezették rá a labdát a hazaiak, majd egy keresztpassz után, Kardos Levente 14 méterről a jobb alsó sarokba gurított. 1-0.

64. perc: Egy támadó harmadban elpasszolt labda után ellentámadásba lendültek a jaminaiak, Kardos Levente pedig hosszú vágta után, 14 méterről ezúttal a kapu közepébe gurított. 2-0.

80. perc: Bozsó tört be a büntetőterületre, ahol a már sárga lappal rendelkező Bencsik felrúgta, a tizenegyes egyértelmű, viszont a sárga elmaradt. A büntetőt a sértett Bozsó magabiztosan rúgta a jobb alsó sarokba. 2-1.

90. perc: Darányi szedte össze második sárga kártyáját, így egy kicsivel hamarabb ért be az öltözőbe a többieknél.

Szokatlan pályaválasztással ezúttal a gyulai Grosics pályán, villanyfényben kezdődött a találkozó. Ahogy mostanában szoktuk, rögtön a meccs elején kihagytunk egy nagy helyzetet, amikor Furár passza után Zima lövése ment kapu mellé. A második izgalmas jelenet az volt, hogy a 20. percben megszűntek világítani a stadion világítótestei, több perc várakozás után sikerült valamelyest életet lehelni beléjük, ez kb. 30%-os teljesítményt eredményezett, volt olyan része a pályának, ahol egy gyerekcsapat bújócska partit rendezhetett volna, és nem is esélytelenül. Ilyen körülmények után a játékvezető a csapatokra bízta a folytatást, aminek a felek eleget is tettek. A közjáték után egy szöglet után tisztáztak a hazaiak, majd Darányi lőtt kapu fölé. Fél óra telt el, amikor egy pontrúgás után Polonszki lőtt közelről mellé-fölé. Ezután jött a kontrából született hazai gól, amire mi csak helyzettel válaszoltunk a félidőt jelző sípszó előtt. A második játékrész biztatóbban indult, mármint a fényviszonyokat tekintve, ekkora már elértük talán a 60% teljesítményt is. Ez viszont nem mondható el csapatunkról, továbbra is eredménytelen mezőnyfölényben játszottunk, ami szögleteken kívül mást veszélyt nem hordozott magában. És újra jött egy gyors kontra a hazaiak részéről, amivel egyre kellemetlenebb helyzetbe sodortuk magunkat. Bozsó tizenegyese után felcsillant a remény, de a szívósan védekező Jamina Simon, és Bozsó átlövésein kívül nem ajándékozott meg egy olyan hibával, amiből betalálhattunk volna. A hármas sípszó előtt, egy szöglet után Furár fejelt közelről kapu fölé, ami az utolsó lehetőség volt, hogy döntetlenre mentsük a találkozót.

Sajnos harmadik nekifutásra is pont nélkül maradtunk, bár tudjuk, hogy mindhárom eddigi ellenfelünk a felsőházba pályázik, jó csapatok, de ettől függetlenül ez elfogadhatatlan, ha ezen az úton haladunk, akkor már csak egy visszavágási lehetőségünk marad velük szemben, mert lassan, de biztosan távolodik tőlünk nem csak az él-, de a középmezőny is. Ezen a meccsen a Jamina sikerét a kontrái hozták, a mi meddő mezőny fölényünkkel szemben. Eddigi ellenfeleink egyike sem focizott le minket, mindannyi meccsen volt sanszunk, mégis mi húztuk a rövidebbet, természetesen semmi sem történik ok nélkül, ezért mindenkinek akit érint, ezek után le kell vonni a konzekvenciát. Jövő héten újra idegenben, Szabadkígyóson lépünk pályára, ahol már pár hónapja, kupameccsen is megszenvedtünk, de bízzunk a szebb folytatásban.

Jamina SE – Szarvasi FC „1905” 2-1 (1-0).

Gyula, Grosics Akadémia – 100 néző. Játékvezető: Jakab József (Varga L., Németh B.)

Jamina: Démusz D. – Horváth M., Kardos T., Ulrich N. (Zubor M.), Kardos L., Miklya M., Kovács I., Szaszák K. (Gál F.), Darányi D., Papp D. (Ángyán M.), Bencsik Cs. Vezetőedző: Pozsár Gábor.

Szarvas: Babák Z. – Kiri M., Juhász Gy., Polonszki P., Pilán R., Kiri B., Paulik Á. (Bozsó L.), Zima D., Simon R., Varga I. (Moleri R.), Furár R. Vezetőedző: ifj. Somogyi János.

Gólszerzők: Kardos L. 37′, 64′ illetve Bozsó L. 80′ (büntetőből). Kiállítva: Darányi D. 90′ (második sárga lap után).

Edzői nyilatkozatok:

Pozsár Gábor:

– Köszönjük, hogy a Grosics Akadémia lehetőséget biztosított a mérkőzés megrendezéséhez és a Szarvasnak is, hogy sportszerűen belementek a péntek esti időpontba. Megint az óriási csapatszellemnek és néhány kiemelkedő egyéni teljesítménynek köszönhetően nyertünk.

ifj. Somogyi János:

– Egy félidőnyi lézengés után a második felvonásban már mindent elkövettük, hogy kimásszunk a gödörből, de ekkor már a nagyobbnál-nagyobb helyzeteket is elpuskáztuk. Gratulálok a Jaminának!