Mi magyarok imádjuk a szabadságot

A varázslatosan szép időben 10 órakor kezdődött az ünnepség az ’56-os Wittner Mária emlékére állított forradalmi zászlóállás tövében a Kossuth téren. Így szalad az idő, már egy éves a Forschner Rudolf lokálpatrióta – az ’56-os Vitézi Rend tagja – és Bődi János, Szarvas díszpolgára kezdeményezésére és kivitelezésében megalkotott új emlékhelye Szarvasnak, amely a korábban felállított ’56-os lobogó és zászlóárboc bővítésével jött létre.

A Himnusz hangjai után Boross Árpád Bence intézményfelügyeleti igazgató üdvözölte a megemlékezés résztvevőit, majd átadta a szót Babák Mihály polgármesternek. A város első embere beszédében gyerekkori emlékeit is felidézte, mivel 9 évesen testvéreivel együtt félelemmel élték meg a Ságvári utcában a forradalom napjait, majd a megtorlás időszakát. Ahogy fogalmazott, féltek a Szabadság út macskakövein csörömpölő tankoktól, féltek az alacsonyan szálló repülők zajától és féltek a munkásőrcsizmák csattogásától. Beszédében kiemelte, hogy Brüsszel sokszor ma sem érti és elutasítja a magyarok szabadságvágyát.

A polgármesteri gondolatok után a Cervinus Teátrum két kiválósága, Timkó János és Boronyák Gergely színművészek léptek a mikrofonhoz. Zenés irodalmi emlékműsorukat Faludy György 1956, Te csillag című költeményére és az Ismerős arcok „Nélküled” című kultikus dalára alapozták.

A két színművész kiemelkedő produkciója után elkezdődhetett a koszorúzás. A kegyelet koszorúját először Forschner Rudolf és Bődi János helyezték el a Forradalmi zászlóállásánál, majd a Képviselő-testület koszorúja következett Molnár Etele felvezetésével a polgármester és több testületi tag jelenlétében.

Ezt követően a résztvevők a Szent Klára-templom kertjében álló ’56-os emlékműhöz vonultak intézményvezetők és civil egyesületi aktivisták társaságában és Molnár János gitárművész szólóra közepette helyezték el koszorúikat.