Saárossy Kinga parádés férjvadászata

Bár a zseniális tollú szerző 1922-ben Port Saidben született – ezért az egyiptomi titulus -, 2012-ben Párizsban hunyt el és ízig-vérig a francia színpad világához tartozik. Mindent tud az emberi természetről, mestere a könnyen félreérthető bohózati elemek cizellálásának, történeteinek szálait minden esetben a laza szórakozásra, felhőtlen kikapcsolódásra vágyó nagyérdemű érdekeit szem előtt tartva szövögeti. S ami a darab magyar zenei alkotó zsenijeit illeti, majdnem felnyerítettem a röhögéstől, amikor valahol azt olvastam, hogy nem XXI. századi a zenéje (SIC!). Naná, hogy nem az Aldobolyi Nagy György és G. Dénes György esetében. Aldobolyi Nagy zenevilágáról az idősebbeknek egyrészt nyilván a táncdalfesztivál miliője ugrik be, de gyorsan hozzáteszem, hogy a nagyszerű komponista évtizedekig volt a Gárdonyi zenei vezetője. Színházi és filmzenéiben pedig még a „létező szocializmus” idején is a polgári békeidők világát jelenítette meg utánozhatatlan könnyedséggel. Többnyire a zseniális G. Dénes György alias Zsüti társaságában, aki közismerten Karádynak köszönhette az életét anno. Mivel Mithois remekműve az ó-ó-békeidők Párizsát idézi meg, stílszerű, hogy Aldobolyi e darab esetében is megmaradt a maga könnyeden feldobott slágergyanús dallamainál. Szerencsénkre.

Fényezi az előadás egészét az élőzenekar teljesítménye. A közönség mindenkori szimpátiáját bíró Nagy Zoltán jól tartja kézben mostani csapatát: Ágoston Ottó, Farkas Antal – egyben kitűnő korrepetitor -, Gulyás László, Juhász András, Kerekes József, Klem Dénes, Kovács Henrik, Mándoky Béla, Talán Balázs urak személyében.

Langmár András tökéletes a békés békeidők Párizsát megjelenítő enteriőrt tesz elénk díszleteivel. Jó partnere ebben a jelmeztervező Bodnár Enikő.

A krimibe illő indítással kezdődő, s a szerelmi vígjátékok „minden jó, ha a vége jó” szabályai szerint játszódó fordulatos meséről nincs mit mondanunk. Ezt látni kell, és kötelező végig izgulni a temetésig a dolgozószobában „tárolt” öngyilkossá lett ötödik férj miatt.

Egy távirati értékelés a játszó művészekről. Saárossy Kinga Jászai-díjas két évtizede kápráztatja el – a Gárdonyi vezéregyéniségeként – a nagyérdeműt. Egerben csakúgy, mint nálunk évek óta. Imponáló szépség, lendületes játékstílus, tüzes tánctudás, sugárzó játékerő. Modellértékkel játssza az ötszörösen megözvegyült Cocot. Tóth Levente egy jól megcsinált titkár Gaston személyében. Vókó János a Gárdonyi „nagy öregje” számtalan sikerszerep életre keltője, egy szerethető maitre d’hotel Auguste személyében. Nem egy szokványos lakájfigura. Babócsai Réka játéka mindig élményszámba megy. Ezúttal Coco lányaként mint Anne-Marie játszik az ifjú Pascal de Vontauban – Káli Gergely – oldalán egy őszinte, élete első nagy szerelmét beteljesítő leányt. Elragadó módon. Jó Kardos Kristóf Nicolas – Coco fia – szerepformálása is. Dimanopulu Afrodité mesteri módon hitelesíti a nép egyszerű gyermekéből felkapaszkodott műarisztokrata ladyt. Baranyi Péter „becsajozó” agglegénye Anatole Longvy bankár bőrében emlékezetesen üde színfoltja a darabnak. Kedvesen hülye és kisfiúsan megnyerő tud lenni, ahol ez szükséges. Dér Gabi brillírozik Madmoiselle Valeria, az elhunyt gazda és szerető iránti gyógyíthatatlan gyásza és szerelme megrajzolásában. Reiter Zoltán Becot felügyelője telitalálat. Egy villanás Pilisy Attila idegen ura, és a felhőtlen röhögtetés perceit kapjuk a perui nagykövetet hiteles hülyeként játszó Tunyogi Pétertől.

A rendező Blaskó Péter Jászai-díjas tanári kézzel állította össze a szereposztást. Visszatérve a főszereplő Saárossy Kinga játékára. Ezen a szombat estén tökéletesen érzékeltette, hogy egy ilyen formátumú vezető színművész aurájából adódóan is mekkora pluszokat tud hozzáadni kitűnő kollégái játékához és a remekül megírt darab sikeréhez. Köszönjük Blaskó Péter, köszönjük egri társulat.